Igen! Elveszett 3 könyvem. Mert elveszítettem.
Sajnos rém feledékeny vagyok. Vittem már a kocsi tetején 2 kg krumplit Békéstől Tarhosig, dobozos üdítőket, mobilt (másfél óráig a kiskunsági buckák között - miközben épp "őt" kerestem), sőt egyszer csaknem 200 Ft ultipénzt egy kis műanyag edénykében Homokról Cibakra. De a csúcs a táskám volt - benne egy 30 fős ballagási ebéd árával -, ami épp a csúcsforgalmat irányító rendőr lába előtt landolt a szolnoki piac sarkánál. (Szerencsére a férjem jött utánam a családi konvojban, meglátta a repülő táskát és a kocsijából kipattanva elmagyarázta a szervnek a tényállást. Addigra én is lefékeztem és legkedvesebb mosolyommal integettem visszafelé a rend - meglehetősen elképedt - őrének, hogy minden igaz, amit az a pasas mond. Elég sok nézőnk volt:-))A mostani "elveszítés" viszont szándékosan történt. Hetek óta készülök rá. Amikor először olvastam az - azóta országos méretűvé nőtt - akcióról, azonnal törni kezdtem a fejem, hogy melyik könyv legyen a kiválasztott. Adódott az ötlet, hogy az, amiből több példány van otthon a polcainkon. Kezdtem is nézelődni, de mindig volt valami ellenérv. Mégsem adhatom oda a "kiváló tanulmányi munkád és példamutató magatartásod" vagy a "megyei matematika versenyen elért" ill. "szeretettel ballagásod alkalmából" kezdetű szövegekkel dedikált köteteket. És jöttek az emlékek is: "ezt meg szülinapomra kaptam valakitől", "jé, ezt én vettem Jucinak", "Ó, amikor ezt először elolvastam ...". Azután az észérvek: ez már kicsit megkopott, ebbe ... beleírta a nevét. És végül: na, ezt meg pláne nem adhatom, a legkedvesebb könyvem.
Azután elolvastam "billen" bejegyzését és döntöttem. 3 (magyar) könyvet adok: Egy Vámost, mert az vadiúj (és három is van belőle - mindenki tudja, hogy az egyik kedvenc íróm:-)), egy Schwajdát, mert mindig jókedvre derít, meg egy Lázár Ervint (hogy nézne már ki, ha a gyerekekre nem gondolnék!) Az elsőt a postán hagytam el, a "legényanyát" a giminél a - fedett! - buszmegállóban, a "Szegény Dzsonit" meg itt a suliban egy ablakba tettem.
Kérek mindenkit, aki megleli őket, bánjon velük sok szeretettel!
