Papp Bertalan Ószőlői Általános Iskola Könyvtára

Felszólítókat írok. Nem mondhatnám, hogy a legkedveltebb elfoglaltságaim közé tartozik. Akit csak lehet, megszólítok személyesen vagy Iwiwen keresztül. Tegnap bejött a könyvtárba egy kisgyerek. Szeretett volna felíratkozni netezni. Valahogyan ismerős volt a neve. Megtaláltam a felszólítósok között. Közöltem vele a "jó" hírt, hogy amíg könyvtartozása van, nem netezhet. Megbeszéltük, hogy ma behozza a könyvet és fátylat rá, jöhet netezni is. Láss csodát, ma szünetben behozta és már futhatott  is órára. Miért is írtam ezt le? Azért mert így is lehet! Ha tiszta a lekiismereted, nem kell a könyvtáros láttán úgy tenni, mintha ott se lennél, vagy ami rosszabb, pl. az utcán a könyvtárost nézed levegőnek. (Sajnos van ilyen is!) Pedig mi soha sem eszünk reggelire  késedelmes olvasót és még nem is haragszunk komolyan. Egyszerűen a munkánk része az állomány védelme. Annál is inkább, mivel a "köz" vagyonáról van szó. Most viszont boldog voltam. A visszahozott Oroszlánkirályt más kisgyereknek is oda tudom majd adni a szünidőre.